2023.szeptember 17. (vasárnap) 21:19 (UTC+1) - Üllő

Szokás szerint "kissé" lemaradásban vagyok a blog bejegyzésekkel. Igyekszem az elkövetkező időszakban utolérni magam. Július elején jártunk a soron következő miniszobor vadászaton. Ezúttal a váci alkotásokat kerestük fel. Megközelítésükre a vasutat választottuk, budapesti átszállással. 

Egész naposra terveztük a kirándulásunkat, annak ellenére, hogy ezúttal csak három szobrocskát nézhettünk meg. Ennyi van ugyanis Vácon. Még 2021-ben gazdagította Vác látnivalóját Kolodko Mihály a bronz miniszobrokkal. Az első alkotás rögtön a vasútállomáson volt.

Itt kapott helyet Morzsa kutya és a tyúk szobra, megidézve Petőfi Sándor váci látogatását. Itt írta ugyanis 1848. februárjában az Anyám tyúkja című versét. Könnyen meg lehetett találni. Emma már messziről kiszúrta.

Ezután következett egy hosszabb séta, egészen a Váci Diadalívhez. Itt került elhelyezésre Mária Terézia kicsiny szobra. A legenda szerint a királynő magyarországi látogatására készült el a diadalív. Mária Terézia a helyszínre érkezve nem mert áthajtani alatta a kocsijával, tekintettel arra, hogy a kőkapu csupán két hét alatt készült el.

Ez a történet Emmának is tetszett, bár ő bátrabb volt, s átment a diadalív alatt. Mivel nem volt hintónk, gyalog mentünk tovább a harmadik és egyben utolsó váci miniszobrunkhoz. A szobrok megtalálása egyébként időnként nehéz, ilyenkor segítségül szoktuk használni a közösségi oldalon lévő Kolodko rajongói oldalt, ahol pontosan le van írva a helyük. Itt szoktunk értesülni arról is, ha a művész elhelyez egy új alkotást is.

Nem messze Mária Terézia szobrától találtuk meg a Csúzli nevű szobrot. A szobrocska, mely a különleges háromszög alakú főtér szélén található, Sajdik Ferenc gyűjteményére utal. Szintén messziről észre lehetett már venni.

A nagy szoborvadászat során meg is éheztünk, ezért a Duna part közelében,egy hangulatos kis étteremben elfogyasztottuk késői ebédünket. Kicsit sétáltunk még a Duna partján, sőt a Dunában is megmártóztunk, de csak térdig. Jómagam kicsit nosztalgiáztam is, hiszen annak idején sokszor szeltem a folyó habjait a szolgálati hajóval.

Hatodik alkalommal vadásztunk tehát a kicsiny alkotásokat, melyek annyira jópofák. Harminckilenc miniszobrot sikerült eddig megtalálni. Vannak olyanok is, amelyek sajnos azóta nincsenek meg, így szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy  mi még láttuk őket. Legközelebb ismét Budapest következik, az ott található szobrok. Hála a művész úrnak, gondoskodik vadászni valóról ...