"A világnak szüksége van álmodókra és cselekvőkre. De mindenek fölött szüksége van olyan álmodókra, akik cselekszenek." Sarah Ban Breathnach


2023. április 10. 18:56 - sandor80szabo

Párkány

2023. április 08. (szombat) 21:11 (UTC+1) - Üllő

Szokásos lemaradással pótolom a közelmúltban történteket. Egész pontosan a február végit. Történt ugyanis, hogy Chili születésnapomra meglepett egy kis kiruccanással, a közeli Párkányba, Szlovákiába. Azon belül is a közismert Parasztétteremmel. Korábban többször is beszéltük, hogy egyszer ellátogatunk oda. Hát most eljött az idő.

parkany_1.jpg

Mint említettem, Párkány tényleg nincs messze Üllőtől. Autóval mentünk, az M4-es, majd az M0-ás autóúton, át a Dunán, a Budai-hegység kisebb településein keresztül egészen Esztergomig. Ott át a Mária Valéria hídon át a túlparti Párkányba. Kis város lévén, a szállásunk szerencsére közel volt az étteremhez. Gyorsan lepakoltunk, majd átsétáltunk a híres parasztétterembe. Kicsit várakozni kellett, ugyanis időre foglaltunk előzetesen asztalt. Amíg telt az idő, szétnéztünk kicsit a vendéglátóhelyiség udvarán.

parkany_2.jpg

parkany_3.jpg

Ilyen, s ehhez hasonló díszletek színesítették a középkori ihletésű étterem környékét. Emmával magunk is kipróbáltuk egyik, másikat. Szerencsére a lakat ezúttal nem volt, így könnyen szabadulhattunk. 

parkany_4.jpg

parkany_5.jpg

Lassan nyílt az ajtó, elhangzott a hívószó, mi meg átléptünk a nem mindennapi étkezde küszöbén. Minden magyarul, szlovákul és angolul volt kiírva, s a személyzet is e három nyelven állt a rendelkezésünkre. Tudtuk, hogy ezen a helyen nem éppen a megszokott módon zajlik a felszolgálás, vendéglátás. Így nem lepett meg annyira a vendéglátósok kommunikációs stílusa, amivel rögtön a belépést követően szembesültünk.

parkany_6.jpg

parkany_7.jpg

parkany_8.jpg

Az étterem belseje is hasonlóképpen volt berendezve, mint az udvar. Az étlapon sem a hétköznapi elnevezések voltak feltüntetve. Tartalmazta továbbá a viccesen megfogalmazott tanácsokat is, melyek használata esetén nem érhette meglepetés a vendégeket. 

parkany_9.jpg

Közben folyamatosan érkeztek a vendégek, akik a rájuk ripakodó felszolgálóknak köszönhetően tüstént helyet is foglaltak. Mi pedig minden egyes megszólaláskor derültünk. Időnként ezért is megkaptuk a magunkét. Azért is, hogy nem voltunk még készen a rendeléssel. Azonnal pótoltuk is, mielőtt még mielőtt nagyobb bajunk esett volna.

parkany_10.jpg

Emberes adagot kaptunk, ránézésre tudtuk, hogy nem fogjuk tudni mindet megenni. Főleg Emma. Evőeszköz nem járt az étel mellé, ahogy az étlapon is olvashattuk. Egyik vendég kért villát, le is teremtette a pincérnő azonnal. Így hát kézzel kezdtünk neki az evésnek, akarom mondani a zabálásnak. 

parkany_11.jpg

Közben Chili meglepett egy nem mindennapi születésnapi köszöntéssel, ami egy főtt krumpliba szúrt gyertya kíséretében meg is érkezett. Ezúttal kissé békésebb hangnemben. Gyorsan el is fújtam, nehogy a békés hangnemnek vége legyen.

parkany_12.jpg

Lassan a végéhez közeledett a lakománk, a hasunk sem bírta tovább. Épp megkértük a pincért, hogy csomagolják be nekünk a maradékot, amikor Emmát kézen fogta, s mire fölocsúdtunk, már a tömlöcben csücsült. Mi meg kezdhettünk hozzá a fogoly kiváltásához.

parkany_21.jpg

Szerencsére meglett gyorsan a váltságdíj, s mindhárman épségben hagyhattuk el az étterem falait. Visszasétáltunk a szállásunkra, egy kicsit szusszanni a kiadós késői ebéd után. Egy panziót foglalt le Chili, ami nagyon tetszett mindhármunknak. Sajnos az udvar épp felújítás, rendezés alatt volt, így a fürdődézsa üzemen kívül volt.

parkany_13.jpg

parkany_14.jpg

parkany_15.jpg

Tekintettel arra, hogy a szállásunkhoz ellátás nem járt, este kiugrottunk a városba, az egyik szupermarketbe egy-két dologért. Kellett is a séta, hogy ledolgozzuk az ebédet. Az est hátralévő részében a társasjátékoké volt a főszerep, egészen addig, amíg el nem nyomott mindenkit az álom.

parkany_16.jpg

Másnap reggel, miután kijelentkeztünk a szállásunkról, a Duna parti büfében reggeliztünk. Választásunk egy-egy finom melegszendvics tejeskávéval, kakaóval. Gyönyörűen felújították az Esztergomi bazilikát, ami szembetűnő is volt, a réz színű kupola miatt. Korábban, hasonlóan a többi régi épületek kupoláihoz, ez is zöld színű volt.

parkany_17.jpg

Reggeli után kicsit szétnéztünk Párkány főbb közterületén. Nagyon sok látnivaló nem volt a kisvárosban, ráadásul a boltok is zárva voltak. Sobieski Jánosnak emelt szobor mellett sétáltunk el. A török hadak ellen, épp Párkányban aratott győzelmet.

parkany_18.jpg

Ahogy a város sétálóutcáján járva tapasztalhattuk, minden két nyelven volt kiírva. A Mária Valéria híd felújítása, Magyarország és Szlovákia schengeni egyezményhez történt csatlakozása, a határellenőrzés eltörlése mind mind hozzájárult ahhoz, hogy az ember szabadon használhassa anyanyelvét. Követendő példa lehetne sok Kárpát-medencei településen.

parkany_19.jpg

Kora délutánra járt az idő, lassan-lassan búcsút kellett intsünk Párkánynak. Rövid kiruccanásra lett tervezve, de nagyon élveztük. Jó volt újra kimozdulni, új helyszínre eljutni. A jövőben, ha minden jól megy, lesznek még hasonló hétvégi kiruccanások belföldön és külföldön egyaránt. Hazafele menet még elugrottunk a közismert Üvegtigris című film helyszínére, a Tinnye közeli büfékocsihoz. 

parkany_20.jpg

Előbbi blogbejegyzésemben említettem, hogy be fogok számolni egy újabb dologról, egy álomról, ami hamarosan bekövetkezik. Nos, a következő bejegyzés témája többek között ez lesz. Rég volt már helyzetjelentés, ideje hát egy újabbnak ...

Címkék: Párkány
Szólj hozzá!
"A világnak szüksége van álmodókra és cselekvőkre. De mindenek fölött szüksége van olyan álmodókra, akik cselekszenek." Sarah Ban Breathnach
süti beállítások módosítása