2022. július 28. (csütörtök) 17:28 (UTC+1) - Üllő
"Csak egy fiatal puska vagyok, gyors tüzeléssel. Folyton görcsöltem, lazítani akarok. Nagy dolgokról álmodtam és magam mögött akarom hagyni a régi életemet. Nem vagyok egy bólogató kutya, nem követek másokat. Férj bele egy dobozba, illeszd be a formát. Ülj le a várakozóban, húzz egy számot. Én már a mennydörgés előtt villámoltam ..."
Imagine Dragons - Thunder
Következő bejegyzésem témája kicsit korábban kezdődött. Chilivel amikor először találkoztam, általa egy addig számomra ismeretlen amerikai zenekart is megismertem. A kedvenc zenekarát, az Imagine Dragons nevű formációt. Azóta én is sokat hallgattam, kiváltképp mikor együtt mentünk valahova. Chili sokszor mondta, hogy álma válna valóra, ha egyszer személyesen is ott lehetne egyik koncertjükön. Rajta volt a bakancslistáján.
Mindezeket tudva az idei születésnapi ajándékán nem is igazán gondolkodtam sokat. Már hónapokkal előtte elkezdtem szervezni a dolgot, igaz, kissé félve, hisz a világjárvány miatt nem lehetett magabiztosan. Majdnem naponta visszatérően ellenőriztem a zenekar honlapját, hogy esetleg lemondásra kerülnek-e európai koncertek. Szerencsére azonban a kijevi helyszínt kivéve ez nem történt meg, így belevágtam. A közeli Bécs városát néztem ki, s a szervezés további részét profikra bíztam. Meg is lett a foglalás, ráadásul az úgynevezett küzdőtéren, a színpad előtti részre. A születésnapra pedig a szervezőktől kapott pár sornyi meghívó levél lett becsomagolva. Volt ám meglepetés, Chili teljesen meghatódott, s az én szemembe is belement valami.
A születésnapot követően egyre izgatottabban számoltuk a koncertig hátralevő heteket, napokat. Mindketten kivettünk aznapra, s másnapra egy-egy nap szabadságot. A koncert előtti napokban megkaptuk a végleges tájékoztatást az indulás helyéről, a koncertre történő utazás részleteiről. Végül elérkezett a várva várt nap. A Népliget mellől indultunk. Az egész busz tele volt rajongóval, szerintem nem volt szabad hely. Tatabányán, s Győrött tartottunk egy rövid pihenőt, majd késő délután már ott is voltunk a helyszínen.
A megérkezést követően a közeli bevásárlóközpontban lévő bankautomatából magunkhoz vettünk némi készpénzt, mivel a koncert helyszínen bankkártyával nem lehetett fizetni. A koncert a bevásárlóközpont melletti Ernst Happel stadionban volt, így pár perces sétával oda is jutottunk. A bejutás egy-kettőre megvolt. Magunkhoz vettünk egy-egy frissen csapolt hideg sört, s megindultunk a színpad felé.
Két előzenekar kezdett, ám mindenki várta már a főzenekart. A színpad előtti részhez már az első előzenekarnál alig tudtunk odajutni, de azért megoldottuk. Ebben nagy segítségünkre volt a buszon megismert társunk. Ő törte az utat, mi meg követtük. Mire az Imagine Dragons az első akkordokba belekezdett, már az egész stadion tele volt.
Rögtön az első számok egyikénél óriásit robbantott a zenekar a konfettikkel. A tömeg együtt énekelt a zenekarral, az énekesről pedig már az első szám után látni lehetett, hogy szakad róla a víz. Ez azonban egyáltalán nem zavarta, óriási show-t nyomott.
A koncert alatt a zenekar egyszer-egyszer pár percre óriáskivetítőn adta tudtunkra, hogy ők hogyan vélekednek a világról. Tetszettek az elénk táruló kép- és videó felvételek. Profin összeszedett, felépített turnénak lehettünk tanúi.
A koncert közben többször volt szó a békéről, annak reményéről. Arról, hogy a zene által, annak segítségével, a zeneszámok mondanivalóival talán egyszer eljutunk egy olyan világba, ahol kevesebb az erőszak. Tudom, utópisztikusnak tűnik, de hátha majd egyszer sikerülni fog.
Annyira beleéltük magunkat a számokba, hogy észre sem vettük az idő múlását. Utolsó számok következtek, ám mi még szerettük volna, ha folytatódik a koncert. Órákig szerettük volna még hallgatni. Amint az utolsó számnak vége lett, még pár percig várakoztunk, hátha. A színpad azonban elsötétült, a tömeg pedig elindult kifelé. Útba ejtettük a sörcsapot ismét, majd visszaindultunk a buszhoz. Fél óra múlva már az egész busz csendben, lehunyt szemmel, kissé fáradtan, de szívükben örömmel gondolt vissza a koncert élményre. Ugyanis tényleg egy életre szóló élmény volt, Chilit látva nekem különösen nagy öröm. Bízom benne, hogy valamikor a jövőben újra megismételhetjük. Legfeljebb a helyszín lesz más ...