2017. február 26. (vasárnap) 12:15 (UTC+1) - Budapest

Legutóbbi bejegyzésem ugye úgy kezdtem, hogy amit csináltam az év új napján, lehet azt fogom csinálni egész évben. Hát egyelőre nagyon nem úgy tűnik. Na de kezdjük az elején.

Január utolsó napján, napközben a munkahelyemen erős fájdalmat kezdtem el érezni, a derekam tájékán. Hazafele már annyira éreztem, hogy csak totyogva tudtam lépegetni. Másnap reggel pedig fel sem tudtam kelni az ágyból. Az erős fájdalom miatt minden egyes mozdulat maga volt a kínszenvedés. Nagy nehezen erőt vettem magamon, és egy erőltetett menet keretében eltotyogtam a gyógyszertárig. A máskor körülbelül negyed órás út a többszörösére nőtt, bő óráig tartott, mire visszaértem.

Ritkán vagyok beteg, így nem is igazán ismerem közelről az ország egészségügyi sajátosságait. Gondoltam én naivan, hogy bemegyek egy kórházba, egy szakrendelésre, és meg fogják tudni mondani, hogy mi történt. Sajnos azonban szembesülnöm kellett az igazsággal. Az ideiglenes lakhelyem közelében lévő egészségügyi intézményeket nem választhattam, mivel nem rendelkezem budapesti lakhellyel. Miután kaptam egy több összetevőkből álló fájdalomcsillapító "koktélt" injekció formájában, haza kellett Domoszlóra vitetnem magam, ahol a háziorvos a "koktél" naponkénti adagolását írta elő.

Két hét múlva jöttem vissza Budapestre, és kezdtem meg a derékfájás okának kivizsgálását. Ezen esemény során további ismereteket szerezhettem az ország egészségügyi sajátosságairól. Zsebemben egy konkrét kórház, konkrét osztályára szóló beutalóval elindultam tehát a végeláthatatlan úton. A pontos diagnózis felállításához azonban gépek általi kivizsgálásokra is szükség van, melyet azonban nem lehet azonnal megszerezni. A legkorábbi vizsgálat időpontja május 17-e volt. 

Jelenleg újra dolgozom, a gyógyszeres kezelés megszűnt. Erős fájdalmaim nincsenek, azonban a derekam nem a régi. Minden egyes lépésnél érzem. hogy valami nincs rendben. A gyaloglás során sokkal lassabb tempóra vagyok képes. A futásról sajnos nem tudok nyilatkozni, mert az eset óta nem volt futócipő a lábamon. Azóta két futó eseményről is kénytelen voltam visszalépni. Az áprilisi hónap ebből a szempontból kiemelten fontos lenne számomra, mivel egy félmaraton lenne a Dunakanyarban, egy maraton Kolozsváron, valamint a már hagyományossá vált Kékes csúcsfutás. Volna tehát bő egy hónapom felkészülni úgy, hogy még februárban nem futottam. Pont egy ide illő Wass Albert idézetet olvastam a tegnapi napon:

"Most tanultam meg, hogy nem arra kérem Istent, hogy teljesítse azt, amit elterveztem, hanem hogy segítsen megérteni, mi az értelme annak, amit ő tesz velem."

Meg kell hát értenem ...