Reggel 06:00 órakor keltem, ekkor már negyed órája elkezdődött a készülődés. Nyugodtan aludtam, hála a füldugóknak. Gyors mosakodás, fogmosás, felöltözés, kávé ivás, bepakolás. A kimosott ruhák még félig sem száradtak meg. Időjárás ismét esős, ködös. Hátizsák fel, indulás. A mai legyőzendő táv 27,3 km, érkezés Larrasoana-ba. Még mindig Navarra.

A köd gyorsan eloszlott, nagyjából a világosodással egy időben. Elhaladtam az első kis faluban (Auritz) lévő reggeliző hely mellett. Annyira nem voltam éhes, megettem az egyik müzli szeletemet, hadd fogyjon a zsák tartalma. Később megálltam Aurizberribe, vettem egy sonkás bagettet, jobban mondva csak egy felet, és egy almát, szerencsére az utóbbi egész volt.

Szép kis falvakon haladtam keresztül, megannyi szép ház. Imádom ezeket a navarrai kőházakat, deszka zsalugáterrel, muskátlival.

Utam aszfalton, mezei úton, hegyen keresztül köves úton vezetett. Legyőzhető távolságok, közben pihentető megállókkal. Ivóvízben, forrásokban nem volt hiány. Zubiribe érkezve bevásároltam vacsorára, bagett (nincs nagy kenyér választék), camamber, sonka. A japán srác ott maradt, én tovább. Reggel óta a német srácot nem láttam, a koreaiakat sem. Az amerikai leány néha feltűnik. Ez a nap kicsit elmélkedős, egyedül menetelős volt. Újabb nemzetek képviselőit ismertem meg: kolumbia, spanyol, dán, finn, szlovén. Mi ez ha nem mély víz, csak angolul mindent.

A tervem szerint Larrasoana a szállás, el is értem fél négykor. Épp időben, mert az utolsó előtti ágy lett az enyém. Nem tudom, hogy mennyi férőhely van ebben a pici faluban, de a legközelebbi falu kb. 10 km. Most az emeletes ágy felső szintje jutott. Zuhany, mosás, vacsora. Aztán irány blogot írni, wifit vadászni. Hátha ma szerencsésebb vagyok.

Végezetül egy újabb gyönyörű ház.