2014. szeptember 04., csütörtök 20:42

Végre utolértem magam. Logronoban vagyok, a 3. elmaradt napot írom, azaz a mait. Ha nem haragszotok most kivételesen elhagynám az írást, egy két mondatban szólnék, magyarázva a képeket. Tegnap baromi hosszú nap volt. Ahogy ma beértem kora délután, zuhany, 2 napi blog megírása következett. Majd kis városnézés, vásárlás vacsorára, vacsora jött. Lássuk tehát röviden, és tömören. De még mielőtt nekivágnék, hálás köszönet az én argentin drukker barátomnak, Istvánnak, aki reggel egy sms-el ébresztett. Németország-Argentina barátságos mérkőzés 2:4 Egyből jól indult a napom.

Ahogy elindultam 7 óra körül, szokás szerint hagytak el az emberek. Közben ilyeneket láttam.

A következő építményt régen a helyben elkészült juhsajt érlelésére használták. Ezt Mikeltől tudtam meg, aki baszk nemzetiségű, hazai pályán mozgott. Eddig 17-szer járta meg a Caminot. Nem semmi.

Ő mutatta meg a helyi fűszernövényeket, melyek mindenütt jelen voltak. Rozmaring és kapor.

Közben Mikelék is lehagytak, mert pihennem kellett. Kb. negyed óra múlva az mentén egy kis asztalnál egy nő és férfi árult kávét, és harapni valót. Ahogy kitöltötték a kávát egymás között románul beszéltek, kiderült Temesvárról jöttek.

A "temesvári" kávé után egyből jobban ment a gyaloglás. Folytatva a magyar és különböző nemzetek közötti ismerkedést találkoztam Arnolddal, aki kanadai-usa kettős állampolgár volt. Egy "világcsavargó" nyugdíjas, bár manapság már lenyugodott. Épp a Tongán készült tetkóját mutatja.

Közben megérkeztünk Vianaba.

Itt a város főterén megálltam reggelizni. A szokásos bagette yoghurtal. 

Kifele menet egy hajdan szebb napokat megélt templom.

Az úton Logrono felé ismét szőlő ültetvényen keresztül vezetett az utam. Finom volt, ahhoz képest hogy földet nem láttam. Minden csupa kő volt a tőkék körül.

És három óra felé beértem a szállásra, Logronoba. Ez a tábla fogadott. Ennyi van még hátra.

Következett a városnézés, vásárlás.

Hihetetlen nem, hogy miket nem talál az ember Spanyolország kellős közepén?!

A szállásra visszatérve Jun épp masszírozott. Legközelebbi napra nekem is megígérte. 

És végül a jól megérdemelt vacsora. A rántottát én, a "nemtudommit" Rasan készítette. 

Ráadásként Kingának és Nikinek, Buborék és Edison spanyol változata. Kicsit jóllakott szegény.