2018. október 14. (vasárnap) 13:14 (UTC+1) - Domoszló

Mint tavaly ilyentájt, idén is rég jelentkeztem. A dalmát kaland óta nem írtam. Igazából nem is volt rá okom, hogy "tollat" ragadjak. Nem voltam azóta túrázni sem. Egy hét szünetet tartottam, Kolozson. Régóta tervben volt már, hogy a kertbe ültessek gyümölcsfákat. Ezúttal a tervem végre végre is tudtam hajtani. Húsz szilvafával, valamint két diófával lett gazdagabb az ún. "Bakabirtok".

Az ottlét alatt egy-két dolgon elkezdtem gondolkozni. Ideje volt pár dolgot átgondolnom. Régóta tervezett volt ez is. Az utóbbi időben történt pár változás az életemben, aminek következtében az eddigi úton már nem mehettem tovább. Most úgy voltam vele, hogy Pestre visszaérve még egyszer átgondolok mindent. Visszaérve azonban a testem jelzett. A vérnyomásom az egekbe szökött, azonban a kivizsgálások szervi okot nem diagnosztizáltak. Nem húzhattam tovább a dolgot. Szembe kell tehát néznem azokkal a dolgokkal, amiket annak idején a szőnyeg alá söpörtem. Természetesen ez egy hosszadalmas folyamat lesz, de bele kell fognom, el kell kezdenem. 

A futást természetesen folytatom, azonban az idénre tervezett maratoni nevezésem visszamondtam. Nem voltam lélekben képes arra, hogy végigcsináljam. Idén is szurkolóként vettem részt a budapesti futóversenyen, ahol végig biztattam a futókat. Többek közt Katit is, aki ez alkalommal sikeresen teljesítette élete első maratonját. Még egyszer gratulálok Kati!

Szóval ráléptem a változás, a változtatás útjára, mely ezúttal egy hosszabb út lesz. Elkezdtem a gerincjógát is, valamint a meditációt. Hozzákezdtem továbbá kizárni azokat a tényezőket, érzéseket az életemből, melyek a jövőbeli célomat nem szolgálják. Az elkövetkező időszakban változás várható mind a munkahellyel, mind a lakhatásommal kapcsolatban. Minden lehetőség adva lesz tehát, hogy változtassak az életemen. Persze az utazások, túrázások terén nem lesz változás. Azokat a jövőben is szeretném folytatni. Jövőhéten hozzá is kezdek Ricsivel, az Alföldi Kék soron következő szakaszaihoz. 

Tegnap került megrendezésre a szakközépiskolai osztálytalálkozóm. Jó volt viszontlátni a régi arcokat. Húsz évvel ezelőtt akkor is egy változás előtt álltam, mégpedig az életpálya tekintetében. Remélem, hogy a harminc éves találkozón már egy lezajlott, eredményes váltás után számolhatok be újra mindenkinek.