2014. december 02. (kedd) 22:11, Santa Cruz de Tenerife

Tíz napja múlt, hogy eljöttem Domoszlóról. Nekem többnek tűnik, lehet azért, mert sok minden történik. Reggel ismét összepakoltam, kijelentkeztem a szobából, és irány a kedvenc reggeliző helyem. Mindig találok valami újdonságot, ráadásul sokszor akciós áron. Mint ezek a porcukorral megszórt finomságok. Öt darab volt 1 euró.

A kikötői kocsmába érve rendeltem egy üveg ásványvizet, kitettem a hirdető táblámat, majd nekiláttam a tegnap megírt blog feltöltésének. Közben jöttek mentek az emberek, megjött David is, de semmi változás. Egy óra körül elindultam az ARMAS hajótársaság jegyirodájához, közben benéztem a nagyhajó kikötőbe. Érdekes módon most beengedtek ismét. Úgy látszik csak akkor nem, ha épp áll bent szállodahajó.

Megvettem a jegyet, kaptam egy kikötő térképet is, hogy merre találom a hajót. Hát bizony talpalnom kellett rendesen. Két órám volt az indulásig, de azért beletelt egy kis időbe, mire odajutottam. Az alsó piros x jelöli a jegyirodát, a felső pedig a hajót.

Közben megéheztem, nem tudtam, hogy mikor és hol ehetek legközelebb. Aranyszabály, hogy amit úgy érzel, hogy meg kell tenned, tedd meg, mert nem tudhatod mikor lesz legközelebb erre lehetőséged. Szóval beugrottam egy szendvicsre az egyik kikötői étkezdébe.

Folytatva utamat a kikötőben, mindenhol konténerek, raktárak, daruk, rakodóhelyek, kamionok. A távolban már kivehető volt a hajóm is.

Odaérve a bejárathoz, a nagy hátizsákomat elvették, betették egy kisbuszba. Én pedig felmentem a hajóra. Reméltem, hogy a hátizsákom viszontlátom. Amúgy sokszor gondolok arra, hogy a cuccaimból készítek a kis hátizsákba egy mini verziót arra az esetre, ha a nagy elkavarodna. Mégiscsak maradna pár dolgom vész esetére.

Ahogy beléptem a hajóra, rögtön körbenéztem, mi hol található. Volt a hátsó részen egy bár terem, körbe ablakokkal, fotelekkel. A hajóorr irányában több terem volt, bőrszékekkel, mindegyik teremben televízió. Volt egy központi lépcső is, étterem, konyha, valamint külön kabinok. Több szinten helyezkedtek ezek el, továbbá a külső fedélzeten is helyet lehetett foglalni. Sajnos az ablakok eléggé vízpárásak voltak, nem lehetett tisztán kilátni.

Rendeltem egy kávét, majd leültem az egyik fotelbe. Néztem ahogy elindulunk, szépen elhagyjuk a kikötőt, majd a szigetet.

Beültem az egyik terembe, épp a Jó reggelt Vietnám! című filmet adták. Közben kitekintgettem. Ahhoz képest, hogy milyen nagy hajó volt, eléggé hullámzott a vízen. Milyen lesz a kis vitorlás? Minden esetre gondoskodtak az esetleges kellemetlenségről, a papírzacskó itt is rendelkezésre állt. Közben találkoztunk a visszatérő hajóval is.

Már kezdett sötétedni, mikor megérkeztünk Santa Cruz de Tenerifére. Gyorsan kikötött a hajó, egy gyors útlevél ellenőrzés, majd át vettem a hátizsákom. Hiánytalanul meg volt minden. De azért a kis táska féle biztonsági csomagot megcsinálom majd.

Sokkal kisebb a kikötője ennek a városnak, mint a Las Palmasé. Egyből mellette van a kis vitorlás kikötő is. Rögtön meglátogattam. Egy srác meg is adta a wifi kódot, holnap hasznát veszem. Amúgy a sráctól érdeklődtem, de ők már megvannak, nem keresnek senkit.

Javában elmúlt fél nyolc, így még szállás után kellett néznem. Még a hajón letöltöttem a hostelworld alkalmazást a telefonra, így kikerestem két címet. Közben sikerült találnom egy kiváló török étkezdét. Az egész város ünnepi fényárban úszik, mindenütt a karácsonyi díszek.

Meg lett a hostel is, igaz szemtelenül magasabb áron, mint Las Palmasban, de legalább a reggeli is benne van. Amúgy a szoba berendezése, felszereltsége már inkább kiengesztelőbb volt. Van tv és minibár is. Be is hűtöttem a helyi gyártású Dorada nevű sört. Jutalom a nap végén. Isten hozott Tenerife.