2015. február 15. (vasárnap) – Puerto Morelos
Reggel ébredés a szokott időben. Természetesen az éjjeli álmok továbbra is megvannak. Ma lesz a kerti parti, Carlos már tegnap izgatott volt, hogy minden rendben legyen. Már csak pár dolgot kellett addig tennünk, nagyjából mindennel készen voltunk. Megdőlt a tegnapi tojásrekord is. A baloldali a legújabb. Nem lehetett valami egyszerű reggel a tyúknak sem.
Carlos napközben jött-ment, hozta a kellékeket, hozzávalókat. Mi elrendeztük az asztalokat, székeket, a hűtőládákba az italokat, a jeget. Miután elkészültünk, mi is átöltöztünk. Fél kettő tájékán el is kezdtek szállingózni az emberek. Mindenki hozott valamit, volt aki kész ételt, volt aki akkor készítette. Mint a képen az avokádó krémet a senoríta.
Önkiszolgálás volt, nekünk csak arra kellett figyelni, hogy a szelektív szemétgyűjtés gond nélkül meglegyen, mindig legyen tiszta tányér, pohár, stb. Volt olyan is, aki a kedvencével jött.
A társaság java helyi lakos volt, de voltak Kanadából, Németországból, Franciaországból. Mindenki valamilyen módon szokott segíteni Carlosnak. Adrian éppen dajka szerepben.
Közben én is eszegettem. Előbb egy kis vegyes salátát, majd csirkehúst, spárgát. Carlos hozott süteményt is. Szóval finom volt a terülj-terülj asztalkám.
A grill felelős egy német pasi volt. Bár ez az általa fogyasztott italon nem látszódott. Sör helyett ugyanis borozott. Már a németek sem a régiek.
Szokták mondani, hogy kicsi a világ. Hát valóban kicsi néha. Az alábbi képen látható Carlos (a vendéglátóm haverja), aki hotelmenedzser egy folyami cégnél. Rajna, Majna, Duna. Elképzelhető, hogy a múltban a munkám során még találkoztunk is, bár konkrétan erre egyikőnk sem emlékezett. Áprilisban kezdi a szezont újra. Azt mondja, már előre várja a hajnal fél három órás, mohácsi face kontrollt.
Közben a vendégek egy része felfedezte a tóban lévő halak jótékony hatását. Lehet én is kipróbálom majd. Elmondásuk alapján nem lehet rossz. Viszlát, bőrkeményedés.
Néha kerestem egy csendes zugot, és enyhítettem szomjúságom egy hideg sörrel. Carlos kivételesen elnézte a szeszesital fogyasztását. Egyébként nem szereti, ha az önkéntesek szeszes italt fogyasztanak a farmon. Alkoholos befolyásoltság esetén senkiért nem vállal felelősséget. Szerintem is jól döntött, amikor ezt kitalálta.
Este kinéztünk Puerto Morelosba, mivel karnevál volt. Ha már Latin-Amerikában vagyunk, nem árt, ha részt vesz egyen az ember. Igaz, nem volt mérhető a rióihoz, de mégis csak életem első latin amerikai karneválja. Kicsit kicsi, kicsit rövid, de az övék. Meg az enyém.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.