2015. április 25. (szombat) 19:59 (UTC-6) - Drake Bay Backpacker Hostel

Tegnap este nosztalgiáztunk kicsit Marvinnal. A tavalyi foci világbajnokság azon meccseiből néztünk részleteket, amelyekben Costa Rica játszott. Mint tudjuk, tavaly csodát tett ez a csapat. A negyeddöntőben estek ki a hollandok ellen. Marvin mesélte, hogy az egész ország, de még a környékbeli országok is örömmámorban úsztak. Remélem, egyszer mi is hasonlóan érezhetünk.

Reggel korán keltem, kinyitottam a konyhát, összesepertem, majd lefőztem egy nagy adag kávét. Tettem ezt egyedül, mert Marvin ma szabadnapos volt. Az egyik vendégünk, a francia menyecske indult korán reggel egy túrára, gondoltam inni fog egy csésze kávét. Nem tette, mivel nem szokott kávézni. Megjegyzem többször kívántam neki jó étvágyat, de nem felelt. Még egyszer nem fogok.

Ezek a vízszűrők tisztítják a vizünket. Naponta megtöltünk egy 18,9 literes (ezek a számok?!) palackot, a szűrt vízzel. Egy hete vagyok itt, semmi bajom nincs. Amúgy amióta megérkeztem Közép-Amerikába, a víztől nem betegedtem meg. Tegnap volt egyébként tizenkét hete, hogy otthonról eljöttem. A Camino hat hétig tartott.

Kicsit kertészkedjünk is, mivel időnként azt is szoktam. Locsolás, karbantartás, az elszáradt levelek összegyűjtése. Nemsokára zöldségeket palántázunk. Van egy szaporítóhelységünk, ahol a palántákat neveljük. Mellette van egy kis terület, ahol ananászt ültettek Marvinék. Egyet már leszüreteltünk, nagyon finom volt.

Ebéd után ismét kókuszdiókat fúrtam, faragtam, tisztítottam. Saját ötletként, szélcsengőt csinálok belőlük. Holnap elugrom a partra, mert kell még pár darab hozzá. Persze ha már ott leszek, megmártózom ismét.

Délután skype-on keresztül beszéltünk az utódommal. Egy fiatal holland srác fog jönni június végén. Érdeklődött, hogy mi lesz majd a feladata. Első önkéntes munkája lesz ez. Kicsit izgul, pedig nem kellene. Majd beletanul.

Délután tovább folytattam a függőágyak tesztelését. Ezúttal Patacon is csatlakozott. Neki hamarabb leragadt a szeme. Egyébként ma pont azt ettük délutáni csemegének a kávé mellé, amiről Patacon kapta a nevét. A platano nevű növényből (banán fajta) készítik. Miután megsütik, abba a formába teszik, amiben a tortillát is lapítják. 

Délután itt is volt egy kisebb földrengés. Épp kiszálltam a függőágyból, és elindultam az étkezőbe, amikor Marvinék felugrottak a függőágyból. Én semmit nem éreztem. Megnéztük, a félszigetünktől 47 kilométerrel délnyugatra volt az epicentrum, és 5.1 erősségű volt. Hála Istennek nem volt semmi következménye. Egyébként gyakoriak errefelé a földrengések. 

A tegnap érkezett vendégekkel beszélgettem, és kiderült, hogy ők is végigjárták decemberben a Caminót. Suriati Szingapúrból, Sergio pedig az Egyesült Államokból jött, bár ő Costa Ricában született. Voltak januárban Budapesten is, két napot töltöttek ott. Tetszett nekik a város. Imádták a belvárost, a Hősök-terét, az Operaházat, és az Egri Bikavért. Mikor megtudták, hogy kihagyták a fürdőket, eldöntötték, hogy még egyszer visszatérnek Budapestre. Ha már Magyarországot megemlítettem, hadd jöjjön még egy meglepetés. Késő délután újabb vendégek érkeztek, egyikük szintén Magyarországról. Georgina (a képen balra) Angliában él két éve. Bérelt autóval utaznak most Costa Ricában. Guatemala óta nem találkoztam magyarral.

Estére Marvin egyik ismerőse hozott nekünk egy karton sört, három különböző márkájút. Így a blog írása közben újabb fajtát kortyolgattam. Ez már egy kicsit erősebb, 5.1 %-os. Utazom, önkénteskedem, ételeket kóstolgatok, söröket tesztelgetek. Nehéz lenne visszaszokni a "normális" életbe. Egyelőre nem is tervezem.