2017. március 19. (vasárnap) 12:27 (UTC+1) - Domoszló

Nos, a legutóbbi bejegyzésem óta megtudtam pár dolgot a derékfájásomról. Egy röntgen vizsgálaton, neurológián, reumatológián vagyok túl, melyek előtt az alábbi diagnózist gyanúzták: lumbalis és más intervertebrális discus rendell. radiculopathiával; lumbago ischiassal . Hozzám hasonlóan, gondolom sok ember értetlenül áll a szavak értelmezésénél. Lényeg a lényeg, hogy a röntgenfelvétel egy gerinc fejlődési rendellenességet állapított meg. Ez gyermekkorban még műthető lett volna, azonban erről nekünk fogalmunk sem volt, így annak idején a műtétre nem került sor. Ehhez párosul még nagy valószínűséggel egy kialakult porckorong sérv. Ezt majd a májusi CT vizsgálat eredménye fogja biztosan igazolni. 

Egy ideig gyógyszert kapok, gerincgyógytornára járok, hamarosan pedig az úszással is segíteni fogom a derekam gyógyulását. A futást elvileg nem tiltották meg, bár jelezték, hogy ha lehet, akkor ne aszfalton, hanem erdei, mezei terepen fussak. Kétszer meg is próbáltam, hat - hat kilométert futva, ám már nem az igazi. Úgy döntöttem tehát, hogy az áprilisi futóversenyek közül a kolozsvári maratont lemondom. Marad egy félmaraton a Dunakanyarban, valamint a Kékes Csúcsfutás. Ezen kívül lesz még egy júniusi futóversenyem Tusnádfürdőn. Több futóversenyre egyelőre nem nevezek, a futások száma valószínűleg kevesebb lesz. Hosszra mindenképpen. 

A futócipőm helyett újra a túrabakancsomat fogom gyakrabban felhúzni. Tervezem ugyanis, hogy még az idén befejezem az Országos Kéktúra bejárását. Jelenleg a teljes táv 55 %-a van meg. Tehát az 1154 kilométerből bejártam 656,7 kilométert.

Szóval zajlik a felkészülés a túrázásra. Elővettem újra a hátizsákom és a bakancsomat, melyek annyi kilométeren keresztül hű társaim voltak. Harmadik "testvérük" a legelső vándorbotom volt, melyet ugye Guatemalavárosban hagytam el. Vajon mi lehet azóta a sorsa? Sokat szoktam rá gondolni. De hát az élet ugye nem áll meg, azóta megvan az "utód", egy bambuszbot, melyet lassan el is kezdek díszíteni. Gondolkozom egy újabb hátizsákon is, egy nagyobb példányon, ugyanis a Kéktúra teljesítése után szükségem lesz majd rá. Jelenleg az a zsákom van meg, amelyet a Camino-n, a Via Unitariana-n, valamint a Kéktúrán használtam. A régi, nagyobb hátizsákot, amelyet a Kanári - szigetektől, Panamáig használtam, még tavaly eladtam. Be kell tehát szereznem egy újat, mivel a jelenlegi a jövőbeli úthoz kevés lesz. Egyéb dolgot már nem kell beszereznem, hisz minden a rendelkezésre áll egy hosszabb úthoz. S hogy mi lesz ez az időben, és távolságban is hosszabb út? Nos, ez már egy újabb bejegyzés lesz ...