2023. június 18. (vasárnap) 18:57 (UTC+1) - Üllő
Pont egy évvel ezelőtt volt az utolsó miniszobor vadászatunk. Mármint áprilisban, mert szokás szerint a blogírással ezúttal is késésben vagyok. Szóval az elmúlt egy-két évben a művész jó pár szobrocskát alkotott, s helyezett el a közterületen. Budapesten is sok olyan alkotása lett, amit még nem kerestünk fel. Ideje volt hát pótolnunk a hiányosságokat.
Első miniszobrunk az aquinkumi katonai amfiteátrumban volt. Egy aprócska római légionárius, a kiürült boros kancsójával a kezében heverészett a kőfalon. Az alkotás címe In vino veritas, azaz, borban az igazság. A kis katona nincs egyedül, ugyanis a légiótársa a horvátországi Pula városában található, szintén egy római amfiteátrumban. Remélhetőleg majd őt is felkeressük egyszer.
Természetesen a Kolodko miniszobrok vadászata nálunk akkor az igazi, ha esik az eső. Nem volt másképpen ezúttal sem. A helyszíneket tömegközlekedéssel közelítettük meg. Úgy szerveztük, hogy nagyjából ketté osztottuk a fővárost. Egyszerre sok lett volna, annyira sok - számunkra új - miniszobrot kellett felkutatni. Villamossal jutottunk el a Margit-híd budai hídfőjénél lévőhöz, ami egy felhúzhatós Trabant volt.
A szobor ezúttal nem fémből, hanem mészkőből készült. Remekül beleillett a rakpart mészkő világába. Közben az eső is kezdett csendesedni, s mi betértünk a közeli vendéglátóhelyre, egy-egy finom palacsintára. Miután jól laktunk, jöhetett az I. kerületi helyszín, annak is a Hattyú és a Batthyány utca találkozásánál lévő kis terecskéje.
Ezúttal Kolodko Mihály alkotása több szobrot takart, ugyanis a téma az "Egyszer volt Budán kutyavásár" volt. Különböző magyar fajtájú ebek kerültek megörökítésre. A kis terecske különböző pontjain kerültek elhelyezésre.
Bevallom őszintén, hogy kicsit benéztem a tervezésnél a dolgot. Azt hittem, hogy három kutya lesz, de utólag kiderült, hogy még egy volt, s mi kihagytuk. Na mindegy, majd legközelebb pótoljuk.
Megtaláltuk viszont Mátyás király portréját, melyet a gerillaszobrász a kövezésbe helyezte el, utalva a királyról szóló népmesére.
Tovább haladtunk, ismét a Duna irányába, maradva a budai oldalon. Egészen a Várkert Bazárhoz kellett villamossal mennünk, ahol hamar megtaláltuk a következőt. A tizedes meg a többiek című film egyik közismert jelenetében jelentik ki, hogy az oroszok már a spájzban vannak. Ez lett az alapötlet, továbbá a tavaly február óta folyó ukrán-orosz háború.
Nem messze volt a következő, mégpedig a híres rajzfilm figura, azaz a Lecsó patkány séfe. Egyik kedvenc rajzfilmünk. Ezúttal is találó volt a helyszín, ugyanis annak idején, amikor a vízirendészetnél dolgoztam, sokszor igazoltattunk a rakparton. Időnként ezeken a helyeken magunk is sok rágcsálót láttunk, főleg áradás idején. Ezúttal a pici szobor mellett egy rózsaszín felirat is volt, ami lehet, hogy Banksyre utal, akinek a patkány az egyik fő motívuma.
Innen csak pár lépés volt a mostanra tervezett utolsó előtti szobrocska. A Gellért-hegy oldalába, a sziklafalban meg is találtuk. Ez az alkotás is a mostani háborúra utalhat, ugyanis a népszerű magyar rajzfilmhős, a kis Vuk egy becsapódó bombába kapaszkodik.
Utolsó szobrocskánk előtt tartottunk egy ebédszünetet a belváros egyik mexikói éttermében. Vonattal indultunk haza, s útközben a Nyugati téren meglátogattuk a '80-as évek népszerű reklámfiguráját, a Skála Kópét, akinek a szíve mindig a vásárlóké volt. Ezúttal a miénké is lett. Szemben a hajdani Skála-Coop áruházzal, egy vonalkód mintájú nyugágyon foglal helyet.
Ennyi volt a legújabb miniszobor vadászatunk. Nemsokára folytatjuk, hisz szerencsére sok van még hátra. Következik Budapest pesti oldala. De addig is ideje egy kicsit kékezni Chilivel, hisz oly rég tettük már ...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.