"A világnak szüksége van álmodókra és cselekvőkre. De mindenek fölött szüksége van olyan álmodókra, akik cselekszenek." Sarah Ban Breathnach

2014. szeptember 29. 17:37 - sandor80szabo

Camino 27. nap

Ma későn keltem, volt már fél nyolc is. Már csak a német menyecskék, és én maradtam a szálláson. Gondoltam reggelizek egyet, maradt a tegnapi vásárlásról egy kis maradék. Előző este ott hagytam a konyhában, a mikró mellett. Kerestem, de nem találtam. Valaki viszont megtalálhatta, aki éhes volt, így végül jót cselekedtem, igaz akaratomon kívül. Ki is találtam egy saját idézetet erre. Legalább is gondolom, hogy saját, mert még nem hallottam. Ha mégis kitalálta ezt előttem valaki, természetesen övé az elsőség. Tehát: „Jó tett helyébe ne várj semmit, egyszerűen csak tedd meg.”

Maradt tehát egy bögre tea, majd elindultam, de előtte egy utolsó fotó a szállásról.

20140924493 (540x166).jpg

Érdekes a földeket elválasztó kőből emelt kerítés. Stabil építménynek tűnik. Nincs is szerintem területi vita. Meg aztán jól is néz ki.

20140924497 (540x304).jpg

Rögtön az elején beugrottam egy reggelire. Türelmetlen voltam mikor rendeltem, mert mire megkaptam a tejeskávémat, egy spanyol sütivel (muffin féleség), kihozták a többi választékot. Ezt követően találkoztam Mariaval, de ő is reggelizni készült, így tovább álltam. Tegnap Conor és Danuta rám írtak a pofakönyv közösségi oldalon, hogy várjam be őket, ha Santiagoba értem. Sok kis falun mentem keresztül, sok apró kis falu volt. A táj ugyan az, mint az utóbbi két napban. Útszéli csemegeként szeder, alma, dió.

20140924501 (540x304).jpg

Közben áthaladtunk a 100-as kilométer határon. Ennyi van hátra Santiago de Compostela-ig. Ezt már akár futva is ki lehet bírni. 796,8-ról indultam.

20140924503 (304x540).jpg

20140924504 (540x304).jpg

Utam során furcsaságok tűnnek fel időnként, mint például ez a strucc. Mit nem adtam volna egy jó strucc tojás rántottáért.

20140924507 (540x304).jpg

Eddig még nem említettem az itteni temetőket. Többnyire zárt, falakkal körbevett kis terület. Néha bent a településen, a templom mellett, de sokszor a településen kívül. Ahogy látom, a hamvasztásos temetés a népszerűbb.

20140924511 (540x304).jpg

Épp fényképeztem, amikor feltűnt egy kisebb csapat. Kiderült, hogy a két hölgy és a srác a Moldovai Köztársaságból jött. Váltottunk pár szót románul. Ők is rákérdeztek Drakulára. Őket is megnyugtattam, hisz már delet ütött az óra.

20140924514 (540x304).jpg

Elég meleg is volt, még a tehenek is behúzódtak az árnyékba.

20140924515 (540x304).jpg

Ismét egy kis kopogtató a gyűjteménybe. Jó kis ötletet lehet meríteni.

20140924516 (540x304).jpg

Közben újra összefutottam Carlaval, Evaval és Alexandrával. No meg az amerikai családdal. Örömteljes egy-egy viszontlátás, egymást átölelve köszöntjük egymást. Csodálom a csöppséget, semmi fáradtság nem látszik az arcán.

Betértem egy kis boltba, ahonnan egy övtáskával, két nadrággal és egy inggel gazdagabban jöttem ki, pedig csak egy csomag kekszért mentem be. Az övtáska egyszerűen fantasztikus, stílusa is tökéletes. A ruhák meg az új stílusom szerintiek. Aki ismeri a gyöngyösi Bahia boltot, az tudja milyen. De a későbbi képek bizonyára szemléltetni fogják. Mielőtt kijöttem a boltból, a tulaj ajándékkal lepett meg, választhattam egy karkötőt is.

Immár Carlával, Evaval és Alexandraval közösen folytattuk utunkat. Portomarín következett, de előtte át kellett kelnünk a pontmaríni víztározón átívelő hídon. Aki ismer, tudja, hogy nem igazán csípem a magasságot. Hát kapaszkodtam most is rendesen. Végül jobbnak láttam beljebb menni az útra. Inkább üssenek el, minthogy leessek. De szerencsére egyik sem történt meg, sikeresen átértünk.

20140924518 (540x304).jpg

20140924519 (540x304).jpg

20140924523 (540x304).jpg

Az óvárosba beérve Vincenzoval is összefutottunk. Úgy volt hogy jön tovább, de maradt Prtomarínban. Így megörököltem a helyét Gonzarban, mert Carla foglalt helyet. Alexandra is maradt.

20140924526 (540x304).jpg

Nicolaval is összefutottunk, szegénynek pénzproblémái voltak. A bankkártyája nem volt jó, utaltatni nem tudott, de valamit intézkedett. Közben beültünk egy pohár borra, és koccintottunk, ugyanis tegnap este egy örömhírrel lettem gazdagabb. Megszületett Szacsvai Levente Bence. Isten hozta a kis Amígót! Gratulálok az anyukának és az apukának!

20140924527 (304x540).jpg

20140924528 (304x540).jpg

Hárman tovább folytattuk utunkat, két óra volt hátra. Carla később lemaradt, mert fájt a lába. Mi Evaval előre mentünk. Beérve Gonzarba megkerestük a szállást. Útközben egy kutya állta kissé utunkat, de a botom hatásos volt. Rengeteg Galíciában a kutya. Németjuhász, vagy attól nagyobb termetűek. A szállás ismét gyönyörű volt, kő és fa minden. Újabb meglepetés volt, amikor a recepciós menyecskéről kiderült, hogy Iasi-ból jött, azaz Moldvából. Isaurának hívták. Ráadásul a moldovaiak is ott szálltak meg.

20140924529 (540x304).jpg

Mivel közös konyha nem volt ahol főzhettünk volna, ezért úgy döntöttünk, hogy az étteremben vacsorázunk. Menüt rendeltünk. Zöldségleves, hal, rizspuding. Egy asztalnál ültem Lászlóval is. Svédországba vándorolt ki a hatvanas évek végén, amikor leszerelt a sorkatonaságtól. Később ő lett a Zalakerámia kizárólagos svédországi beszállítója. Most nyugdíjas, és a 7. caminoját járja.

20140924018 (540x304).jpg

20140924020 (540x304).jpg

20140924019 (540x304).jpg

20140924021 (540x304).jpg

Címkék: Camino
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://azoperenciastengerenistul.blog.hu/api/trackback/id/tr716744543

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
"A világnak szüksége van álmodókra és cselekvőkre. De mindenek fölött szüksége van olyan álmodókra, akik cselekszenek." Sarah Ban Breathnach
süti beállítások módosítása