2014. december 01. (hétfő) 22:17, Las Palmas

Tegnap még tettem egy sétát a kikötő körül. Búvárkodni is lehet a környéken a tábla szerint.

Még egy „üzenőfalat” fedeztem fel, a mosókonyhában.

A parton artisták gyakoroltak, a pálmafák között kifeszített spulnikon.

A nagyhajó kikötőben újra teltház volt, ám most a kikötői rend őre nem engedett be. Nem volt belépő kártyám. Pedig ezeken a hajókon el is tudtam volna bújni, akkorák voltak.

Az egyik indulóban is volt, de a leadott hajókürt mennyiségéből nem tudtam beazonosítani a jelentését. Ismeretlen számomra a tengeri szabályzat. Ezután ismét elnéztem a kocsmába, összefutottam Csabával is. Egyelőre semmi eredmény. Egyre több a hajót kereső, és egyre kevesebb az induló hajó. Át kell mennem mindenképpen Tenerifére. Hátha ott szerencsésebb leszek. Elvileg kisebb kikötő, de ez által a „stoppos” is kevesebb. Úgy döntöttem tegnap este, hogy ma neki is vágok. A hajójárat 16:00-kor indul, addig el leszek a kikötőben. A hostel felé még beugrottam vacsorát venni. Na persze nem ezekből válogattam, túl nagy falat lett volna.

Reggel összepakolás, irány a kikötő. Útközben érdekes fára lettem figyelmes. Igen, ami itt a Kanárin akkora, mint egy kisebb diófa, odahaza a cserépben nevelgetjük. Naná, hogy a fikuszról van szó. Közben üzent a magyar srác, akinek a hirdetését láttam. Azt írta, hogy sikerült hajót találnia, már a Zöld-Foki-szigeteknél jár. Rendes volt, hogy válaszolt.

Lassan törzsvendég leszek a kikötői kocsmában. A reggeli kávémat mindig az Atlanti-óceán térképével fedett asztalnál iszom. Tettem ezt most is, amikor kiszúrtam egy sorstársat, Davidet, Írországból. Mesélni kezdte, hogy lett volna egy ajánlat, de sokallta az árat. Nekem még elfogadható lett volna. Egy rögtönzött költségvetés nagyjából ugyanannyit hozott volna ki, ha addig maradok a Kanárin. Szóval telefonszám csere, s már írtam is a srácnak. Teljesen felpörögtem a tudattól. Igen ám, de válasz nem érkezett. Próbáltuk hívni a srácot, de semmi. Így eltelt az egész délután. Lekéstem a hajójáratot is, nem akartam átmenni Tenerifére, hogy nem jártam ennek utána. Tettem egy kört a kikötőbe, hátha lesz valami. Ja igen, David.

Közben megörököltem egyik lánytól a táblát, ő sikerrel járt vele. Mármint ha sikernek lehet nevezni egy 10 méteres hajót, egy kapitánnyal. A táblát később átalakítottam, a legfelső szót levágtam. Jobb az, ha nem árulok zsákbamacskát.

Szóval a kikötőben épp indult egy holland hajó, de persze nem kerestek már senkit. Végignéztem, ahogy kihajóztak a kikötőből. De jó lett volna rajta lenni azon a hajón. Elég nagy is volt, heten, nyolcan is elfértek rajta.

Kérdezgettem még pár hajót, de a válasz negatív volt. Visszatérve a kocsmába, találkoztam a sráccal, akit kerestem. Sajnos több volt az ár, amennyit David említett. Annyival, hogy az már nem érte volna meg nekem. Szóval se hajó, se Tenerife. Ittam egy sört, ismét találkoztam Csabával is, majd vissza a hostelbe. Holnap tényleg irány Tenerife.

Régóta nem küldtem senkinek képet. Hát most pótolom. A mai nap szerencsés nyertese te lettél Mazsi. Igaz, hogy nem élő a teknős, de remélem, hamarosan az is eljön.