2015. február 18. (szerda) – Puerto Morelos

Tegnap egész nap Carlos mentes volt. El volt foglalva, ugyanis masszíroz is. Ma viszont korán jött. Három hölggyel, akik ruhákat, táskákat festettek, batikoltak. El is foglalták az ebédlőt, így a kerti rönk asztalnál reggeliztünk. A szokásos rántotta, némi ananász, és papaja.

A mai bemutatandó hölgy Nena. Talán a legelsők között érkezett a farmra. Ő az én testőröm. Bárhova megyek, mindenhova elkísér.

A kézművesség folyt, mi pedig tettük a dolgunkat. A tegnapi munkafázisomat Gael és Chris vette át. Én a gyepsávokat töltöttem körbe földdel. Carlos elmélete szerint az egy méteres gyepsávokat, melyeket korábban vásárolt, ha körbeszórjuk földdel, az majd terebélyesedni fog. Próbáltam ennek az ellenkezőjéről meggyőzni, de nem sikerült. Kérdeztem a fűmagról, de nem igazán értettem, hogy mit is akart mondani. Talán, hogy nehéz szerezni, mert erre felé mindenhol gyepszőnyeggel dolgoznak. Lehet, hogy megérné Mexikóba fűmagot behozni?!

Ebédre a maradék húsból készített Carlos pörkölt félét, melyet rizzsel és tésztával fogyasztottunk.

Délután, végezve a napi munkával, magam is kipróbáltam a hal terápiát. A kezdeti csiklandozás után egészen tűrhető érzés. Dolgozott rendesen a takarító brigád. Mások kemény pénzeket fizetnek ezért, nekem meg ingyen rendelkezésre áll.

Mindeközben felettem jöttek, mentek a dzsungel lakói. Néha megállnak, szemlélődnek, de alapjában véve csendesek. Időnként feltűnik egy anya is, hátán a kicsivel.

Elkezdte hullatni lila-fehér virágját egy bokor. Kiváló dekoráció lenne az Újpest drukkereknek.