2015. február 23. (hétfő) – Puerto Morelos

Hát nem mondom, hogy nyugodt éjszakám lett volna. Így, hogy egyedül voltam az egész házban, minden kis zajra megébredtem. Egyik zajkeltő épp egy méretes bogár volt.

A másik problémám az egész testemet ellepő szúnyogcsípések. Egész éjszaka be volt dugva a szúnyogriasztó, a füstölő is füstölt, mégis egyre több van rajtam. Pénteken néznem kell valami helyi, erősebb szert.

Elsőnek ébredtem, egyedül reggeliztem (Guillermo későig aludt), javában elmúlt dél, amikor Carlos megérkezett. Megjött Adrian is, de azzal a lendülettel el is ment. Cancúnba költözik. A délelőtt a kertet tettem rendbe. A Gael által kiültetett hagymák szépen nőnek.

Délutánra olyan meleg lett, hogy Nico meg is mártózott az egyik tóban. Nekik könnyű.

Ebédre chicha ron volt, ami egy jellegzetes maja étel (Carlos szerint). A sertés börke már ismert volt, csak most egy apróra vágott zöldséges, fűszeres töltelékkel tálalta. Volt a mi véres hurkánkhoz hasonló dolog is. Na meg az elmaradhatatlan tortilla. Előtte kuktában főtt bableves.

Délután előkészítettem a begyújtani valót. Az összegyűjtött ágakat, avart égetjük el, irtva ezzel is a szúnyogokat. Közben Guillermo is elköszönt, vége lett a szabadságnak. Holnap már kezd. Majdnem egyedül maradtam. Csak én, és a maják. Na meg a szúnyogok. Carlos szerint pénteken jön egy spanyol srác. Jó lenne, mert nem igazán jó egyedül. Victor és Lea kommunikációja egyenlő a semmivel. A következő napok jók lesznek meditálásra.