2015. március 01. (vasárnap) – Puerto Morelos

Mint említettem, az itteni (helyi) idő és a magyarországi idő között hat óra eltérés van. Ebből kifolyólag otthon ugye hamarabb történik minden. Történt ez most is. Mire a farmon felébredtem, Domoszlón a fiúk már végeztek is a munkával. Csapatépítésként is felfogható tevékenységük során idén is, immár harmadjára disznót vágtak. Persze, hogy üzentek. Van a képen minden: haverok, buli, pálinka, hurka, és a Művész Úr is a szomszéd faluból. Köszönöm jázminos legények! Remélem még ehető lesz az a hurka, mire hazaérek!

Addig is ennem kellett valamit, így hát Pablo készített is egy finom reggelit. A baloldali tortilla remekműveket Lea és Victor adományozta nekünk. Ezen kívül avokádó krém, sült padlizsán. Hozzá frissen facsart narancslé.

Pablo egyébként javasolta az avokádót, hogy az utazás során legyen nálam 1-2 darab. Bármikor, bármilyen formában elkészíthető. Jelen esetben hagyma, paradicsom, lime, só hozzáadásával.

Új lakónk érkezett, Arpo személyében. Korábbi tulajdonosaik el akarták altatni, gyógyíttatás helyett. Carlos megmentette, azóta ápolásban részesül. Naphosszat alszik az új jövevény.

De nem csak ő érkezett. Megérkeztek az új önkéntesek is, Grégorie és Maxime személyében. Előbbi francia, utóbbi belga. Carlos épp a teendőket vázolja fel. Én már csak öregként teszek-veszek. Szerda délutánig már nagy dolgokba nem fogok bele.

A múlt hét végén az egyik kiürült ágyás helyére egy komposztáló helyet terveztem. A leveleket elkezdtük odahordani, Carlos jó ötletnek találta. „Compost project from Sandor” mondta.

Ebédre bab, rizs, és tamal volt. Utóbbit már bemutattam, banánlevélben főtt csirkehús.

És az új önkéntes csapat ezennel létrejött. Én meg átadtam a staféta botot. Mint annak idején az általános iskolai ügyeletes váltáskor: ügyeletet átadom, ügyeletet átveszem. Balról jobba: Grégorie, Pablo és Maxime.

Estére kinéztünk Puerto Morelosba, felszerelkeztünk pár dobozos hideg sörrel, és irány a tengerparti nyugágyak. Relaxálás a nap végén.