2015. április 12. (vasárnap) - Tegucigalpa

A hostel kialakítása hasonló, a Tenerife-n lévő egyik hostelhez. Itt is sok szoba van leválasztva, vékony falakkal. Ennél fogva volt itt mindenféle hang. Hangos volt a kisgyerek, a nagy gyerek, és néha még a leendő gyerek is.

Szokásos pénz bemutatás az ország elhagyása előtt. A húszas címleten már megjelent az eltéphetetlen anyag.

Nem keltem korán, mivel nem siettem sehova. A délelőtt eltelt hamar, dél körül kinéztem a térre, mert tegnap katonai készülődés volt. Valami rendezvény volt, amely a katonaságot népszerűsítette. Katonai sátrak, helikopter, véradás, hajnyírás, fogászat. Utóbbi kettőre nekem is szükségem lenne, de ezúttal kihagytam.

Kimaradt az egyenruhásokkal közös fénykép is, mivel sehogy sem tudtam őket rávenni. Viszont sikerült beülnöm a kiállított helikopterbe. Jó lett volna ezzel tovább utazni.

Na de ideje volt komolyra venni a dolgot. Előttem volt az utazás leszervezése. Két társaságot találtam. Az egyik a külvárosban, a másik itt a közelben. Az utóbbit választottam, de oda is bő háromnegyed óra séta volt az út.

Útközben egy félkész villamos pályát vehettem szemügyre. Az állomások készen állnak, a sínek viszont hiányoznak.

Tegnap említettem a villanyvezetékeket. Hát ma láttam is a villanyszerelőket dolgozni. Láthatólag nem okozott nekik gondot, nekem mégis bonyolultnak tűnik.

Megérkezvén az utazási irodához, szembesülnöm kellett a sziesztával. Ugyanis csak délután háromkor nyitott újra ki. Volt két és fél órám, így benéztem a közeli plázába. Ott légkondi volt, kint ugyanis elviselhetetlen volt az időjárás. 31 fokot mutatott a hőmérő.

A pláza világa itt is ugyanaz, mint mifelénk. Ugyanazok az üzletek, a márkák, a stílus. Még a plázacicák, és a pláza kandúrok is. Csakúgy, mint az éttermek. Igyekeztem egy eddig általam kevésbé ismert helyet választani, enyhíteni az időközben jelentkező éhségemen. Közben néztem a Milan - Sampdoria olasz bajnoki labdarúgó mérkőzést. Jut eszembe foci. Itt is óriási rajongó tábora van a madridi, valamint a katalán csapatnak. Én ugye csak annak szurkolok, ahol argentin játszik. 

Visszafele menet megmérekeztem. Kíváncsi voltam, mennyit fogytam, de szerintem nem olyan vészes. Négy kilogramm csak.

Egy nemzetközi hotel lánc mellett haladtam el. A budapesti testvérét évekig néztem a Dunáról. Kíváncsi lennék, mennyi egy éjszaka. 

Letelt a szieszta idő, betértem hát az irodába. Vettem is jegyet holnapra, de az indulás hajnal ötkor. Nem tudom miért, de azt mondta a hölgy, hogy negyed ötre ott kell lennem. Osztottam, szoroztam, az azt jelenti, hogy a hostelből 03.15-kor el kell indulnom. Bízom benne, hogy a portást fel tudom ébreszteni.