2015. április 29. (szerda) 19:39 (UTC-6) - Drake Bay Backpacker Hostel

Ma én voltam a soros a reggeli kezdéssel, bár nem kellett korán nyitnom. Mire Marvinék felkeltek, a kávé készen állt a fogyasztásra. A reggeli elfogyasztása után, felkészültem a napi teendőimre, természetesen a függőágyban. 

Közben Suriati és Sergio készülődtek, mivel pár napot az öböl másik részén fognak tölteni. Suriatitól meghívást kaptam Szingapúrba. Tavaly óta sok embertől kaptam már meghívást. Bízom benne, hogy többel közülük élni is fogok. 

A délelőtt nagy részét a kert rendbetételével töltöttem. Kisebb nagyobb megszakításokkal. Itt jegyezném meg, hogy reggel egy korábbi bejegyzést javítottam ki, ugyanis naponta egyszeri zuhanyzást írtam. Több alkalommal állok a zuhany alatt, mert így elviselhetőbb az időjárás. 

Miközben kertészkedtem, társam is akadt, egy termetes gyík - szerintem iguána - személyében. Az épület falán mászott fel, be a tető alá. Csak hogy meg legyen a méretarány, a vas térháló négyzete 15 x 15 centiméteres.

Hű társam eközben az igazak álmát aludta. Ilyenkor végre tudunk élni, ugyanis folyton láb alatt van. Tutte (a felnőtt kutya) sajnos nem játszik vele, nincs türelme. Maradunk mi Pataconnak.

Külön öröm számomra, amikor húst ehetek. Mégiscsak ez az igazi étel. Amúgy elvagyok a különböző ételekkel, de időnként hiányoznak a hazai ízek. Bár ha egyszer hazaérek, a rizst és a babot egy darabig mellőzni fogom az étrendemből. Kivétel, ha a bab leves formájában kerül a tányéromba. Az ugyanis számomra a number one.

Ebéd után csak Patacon sziesztázott, jómagam csak egy kávé szünetet tartottam. Ugyanis folytattam a rendrakást a palánta nevelő részen. Egy fából épített kis tér, ahol a kiültetendő növényeken kívül a szerszámokat is tartjuk. Ez volt az utolsó része a területnek, ahol ki kellett takarítani. Most, amíg itt vagyok, csak arra kell figyelnem, hogy minden mindig a helyére kerüljön.

Készülődött az eső, így sietnem kellett délután. Várt rám a röplabda pálya másik fele. Ahogy a könyvben meg van írva. Épp akkor fejeztem be a pálya gyomtalanítását, amikor eleredt az eső. Eddig ez volt a legnagyobb eső, amióta itt vagyok. Kár, hogy nem gyűjtjük az eső vizet. Javaslatot tennék rá, ha több lenne az öntözendő növény. De addig felesleges a gyűjtés, hisz majdnem naponta esik. 

Az eső előtt érkezett két újabb vendég, egy ausztráliai házaspár. A mellettem lévő privát szobában lettek elszállásolva. Egyébként délután egy foglalást regisztráltam, melyet egy amerikai hölgy rendelt telefonon. Nem dicsekvésként mondom, de büszke vagyok magamra, hogy idáig eljutottam. Meg tudtam érteni - igaz párszor visszakérdeztem - egy angol anyanyelvű személy rendelését, a kérdéseire tudtam válaszolni. Nem volt olyan része a beszélgetésnek, amit nem értettem volna. Köszönöm még egyszer a kezdeti felkészítést Szilvinek és Lindának, valamint Katának. Ők indítottak el az angol nyelv elsajátításának útján.