2014. december 07. (vasárnap) 21:08 Las Palmas

A mai nap kivételes nap. Először is a hajótalálás miatt ugyebár. Ráadásul ma két bejegyzés is keletkezett. Egy délelőtt, egy most este. Szóval kezdem az elején. Ugye tegnap nagyon magam alatt voltam. Ha lehet azt mondani, akkor ez a nap volt az eddigi időszak mélypontja. Igaz, a nap végére rendbe raktam a dolgokat. De mégis azt kell mondanom, a lehető legjobbkor jött a hajó.

Tehát megérkeztem a bárba, jóval a megbeszélt idő előtt. Rendeltem egy tejeskávét, és megírtam a blogot. Közben társam is akadt.

Majd jött Csaba, és elmesélte a történetet. A lényeg, hogy az indulás a tervezett időponttól eltérően módosult. Mert kiderült, hogy az ivóvíz-, valamint a mosakodásra, mosogatásra szolgáló víz tartálya sérült, eresztette a vizet. A kapitány ezt indulás előtt mindenképpen meg akarta javítani. Folytak a munkálatok, melynek során két srác igencsak kivonta magát a munka alól. Majd miután a kapitány megkérte őket a munka folytatására, jött az, hogy miért nem indulnak már. Csatlakozott hozzájuk egy csaj is. A lényeg a lényeg, hogy a kapitány úgy döntött, hogy velük nem folytatja tovább az utat. Hármójuknak menniük kellett. Ekkor jött Csabának ötletként, hogy nekem szól. A kapitány amúgy is megbízta őt a teljes körű ügyintézéssel. Így nagy esélyem volt. De előtte azért várt még rám egy személyes beszélgetés.

Meg is érkezett Patrick, a kapitány, és egyben az Oberon nevű hajó kapitánya. Beszélgetünk szerintem egy fél órát, persze Csaba nélkül. Kérdezgetett honnan jövök, hova tartok, mit dolgoztam, miért megyek, stb. Elmondta az elvárásait, azt, hogy mi várható. Beszélt a hajóról, a családjáról. A jövőben chartereztetni akar, ez most a próba út. Itt él a családjával a Kanárin.

A végén elmondta, hogy ha úgy gondolom, részéről nem akadály a csatlakozás. Azt hiszem, a pozitív benyomásnak azért része volt a vízirendőrségnél eltöltött időm is.

Ezután a táskámmal megindultam a hajóhoz, ahol megismerkedtem a személyzet épp eltávozóban lévő tagjaival, valamint a maradó személyzettel.

Rajtam kívül még két hely kiadó, így eddig hatan vagyunk. A készlet nagyjából megvan, de azért pár dolgot (élelmiszer) még venni kell. A ruháimat kimostam, és immár a hajón szárítom. Következzék pár fénykép az elkövetkező bő egy hónapra otthont adó hajóról.

Mint látható még búvár felszerelés is van. Horgászbotok is, ugyanis az elkövetkező időszakban, ha Isten is úgy akarja, sok halat fogunk enni. Esett pár szó az útról is. Párokban leszünk osztva. Maga a hajó autopilot rendszerben fog működni, azaz előre beállított koordináták alapján fog haladni. Ez addig működőképes, amíg az elektronika ép. Ha nem, akkor jön a kézi navigáció. Tehát a párokhoz visszatérve. Három órás beosztásba lennénk, ha meglennénk az összesen. Egy páros a külső fedélzeten tevékenyen részt vesz a vezetésben, őrködik, éjjel, valamint viharban mentőmellénnyel, valamint stabilan kikötve. A fedélzeten amúgy körbefut egy kötél, amihez szintén kötéllel magunkat rögzítjük. Egy páros a belső térben készenlétben van, a többiek alszanak. Éjjel csak azok lehetnek a fedélzeten, akik vezetnek. Nappal is fogunk aludni, mert kipihentnek kell lenni. Minden páros a feladatokban is körforgásban részt vesz. Mégpedig takarítás, főzés, stb. Minden le is van szépen írva.

Most pedig a személyzetről pár szó. Patrick a kapitány Belgiumból. Evelina a kormányos Svédországból. Ryan az Egyesült Királyságból. Johnny az USA-ból, azon belül is Alaszkából. Valamit Csaba és jómagam Magyarországról. Csatlakozik még hozzánk holnap Cristina Észtországból.

Miközben Johnnyval vacsorára tortillát, valamit lencsefőzeléket főztünk, a többiek  beszélgettek. Patrick a piros pólós.

A legjobb dolgot még nem is említettem. Az egész útról egy dokumentumfilm fog készülni. Három kamera, mikrofonokkal, közel egy hónapon keresztül. A hétköznapjaink, az egyes munkafázisok, a gondunk, bajunk mind mind rögzítésre kerül. Olyan része is lesz, hogy egy kamerával a kezünkben elmondjuk az aznapra kapott kérdésekre a választ. Természetesen mindezt angolul. Amúgy ahhoz képest, hogy ezen a nyelven zajlik a kommunikáció, elég jól megy. Bár azért egy pár pillanatra gondban voltam, amikor Patrick szerelés közben a lapos fejű csavarhúzót kérte. De így fogok ebben is fejlődni. Mély víz ez kérem szépen. Akár csak a vitorla alatt majd.

Szóval ennyi így elsőre. Holnapra megkapom Patricktól az Oberon adatait, paramétereit. Készítek belőle egy bejegyzést. No meg a felszerelésről Szerdáig minden bemutatásra fog kerülni. Most megyek, elfoglalom a helyem. Az orrészben lévő kabinban alszom, a bal felső ágyon. Olyan érzésem van, mintha a Duna motoroson lennék. Még a végén Miki is csatlakozik.

Egyszóval ha lehet szót keresni, azt mondanám a legtökéletesebb hajót találtam meg. Jó a személyzet, viszonylag nagy hajó, fiatal hajó (14 éves), és ráadásul dokumentálva lesz. Nem győzök hálát adni neked Istenem.