2015. június 02. (kedd) 09:30 (UTC-6) - Drake Bay Backpacker Hostel

Említettem már többször, hogy időzavarban vagyok. Nem tudom, hogy milyen nap van. Hétköznap-e, vagy hétvége. Tegnap is hétvégi hangulatom volt, pedig csak egy átlagos hétfőről volt szó. Reggelire a kedvencem volt, panada. Próbálom ezeket ellesni, sütés közben, mivel otthon szeretném magam is elkészíteni. Így vagyok többek közt a tortillával is.

Gyorsan meglett a következő vendég, mivel bejelentkezett két srác Kaliforniából. Naponta többször nézzük a foglalási oldalakat, így előfordul, hogy pillanatok alatt változik a helyzet. Mára a palántanevelő hely mögötti kert részt szándékoztam rendbe tenni. Ide akarjuk kiültetni majd a palántákat. Bár addigra én már nem leszek itt.

A terület a szokásos módon tele volt mindenfélével, ami nem oda való. Több hét, esetleg hónap terméke. De a végeredmény magáért beszél, nemde? Tökéletes előtte-utána fotó. Most már jöhetnek azok a palánták.

Virian is kertészkedett. Virágokat ültetett a terasz melletti sávba. Ilyeneket lehet vásárolni odahaza, egy-egy virágárusnál. Mennyire más így látni őket, a szabadban. Itt viszont a fenyőfa számít ritkaságnak. A karácsonyt is a minálunk szobafenyőként ismert növénnyel ünneplik.

Következzék a sokaknak kedvencévé vált "Napi Patacon" című rovatom. A lábfájása teljesen megszűnt, ismét a régi erejében ugrándozik. Tudom, hogy gyakorolnom kell az elengedés művészetét, de Őt valóban nehéz lesz itt hagynom. Nagyon a szívemhez nőtt. Öröm az ürömben - ilyenkor elgondolkozom, hogy ezt például miként fordítja le a google fordító program - , hogy otthon viszont vár Roni és Kormi, azaz a németjuhász és a puli.

Ha már Patacon is pihent, én sem maradhattam ki a jóból. Amúgy is ideje volt egy újabb videót elkészíteni, nem igaz?! Mint ahogy Bob Marley is énekli, vedd lazán az életet. Annyira könnyű lenne, mégis néha olyan nehéz.

Ebéd előtt volt egy kis eső ismét. Pont időben végeztem a kerttel. A Teremtő gondoskodott is a megfelelő víz utánpótlásról. Holnap, ha az idő engedi az ananász ültetvény következik. Ott is elterjedt a gaz, elég szépen.

Délután megérkezett a két kaliforniai srác. Csak ide jöttek, Costa Ricába, máshova nem is mennek. Rövid szabadságot kaptak. Ahogy megfigyeltem, az emberek gyakran összekötik a látnivalókat, és az országokat. Mint ahogyan én is tettem. Hisz, sosem tudhatjuk, mikor járunk erre még egyszer. Bár hozzáteszem, egy kaliforniainak más a költségvetése, mint nekem. De azért én sem panaszkodom. 

Este, mint ahogy már beharangoztam, egy kisebb grill parti volt. Ismét saslik volt, vagy ahogy ők nevezik pinchos. Azért a hazai ízek is hiányoznak ám. Andiék tegnap épp szalonnát sütöttek. Össze is futott a nyál a számban. Mit megadnék egy hagymával gazdagon megszórt, kisült szalonna zsírjával telecsepegtetett szelet kenyérért.

A képen balról jobbra : a két vendég, Kelly barátja, Marvin, Virian és Kelly. Szomjoltónak rum, guaro és pálinka. A guaro-t már bemutattam az első grill partinál. A pálinka pedig, mondanom sem kell, ismételten átütő sikert aratott. Már csak pár csepp maradt.