2015. november 19. (csütörtök) 19:40 (UTC) - Dublin

Ott hagytam abba, hogy mennem kellett a leendő munkahelyemre, kitölteni egy-két papírt. Természetesen az időjárás ismét váltakozó arcát mutatta. Hol esett, hol nem. Megérkeztem tehát a megadott időben, és megkezdődött az adataim bediktálása. Rögtön kiderült, hogy nincs se PPS számom (Personal Public Service Number), se bankszámlám. Az interjú során ugye nem kérdezték, én meg nem mondtam. Annyiból sejthették volna, hogy nincs, amikor mondtam, hogy két hete érkeztem az országba. Szóval a PPS szám nélkül nem kapok igazolást az adóhatóságtól, hogy milyen adósávba kerülök. Továbbá nem tudok bankszámlát sem nyitni. Elvileg létezik egy olyan köztes megoldás, hogy addig a maximális adósávba kerülök, és a fizetést csekken adják, melyet a bankban válthatok be. Mondom elvileg. Mivel a munkahelyemen annyira nem díjazták ezt a megoldást. Mindenesetre adtak egy munkáltatói igazolást, hogy náluk vagyok alkalmazásban. Átvettem a munkaruhám is. Újra kékben. 

Mire végeztem a munkahelyemen (de furcsa újra leírni), már dél is elmúlt, így nem sok értelmét láttam annak, hogy bemenjek a PPS számot intézni. Péntek lévén rövidebb a hivatali munkaidő. Bementem viszont a közelben lévő egyik munkaközvetítő cég irodájába. Beadtam más hely(ek)re is a jelentkezésem, és kellett pár tesztet kitöltenem. De korán értem oda, épp ebédidő volt. Úgy döntöttem, magam is tartok egy kis ebédszünetet.

A munkaközvetítő cég irodájába visszatérve, nekiláttam a tesztek kitöltéséhez. Nem volt bonyolult, inkább a kérdéseket kellett tudni értelmezni. Angol nyelvtudás nélkül nehezen lehetett volna. Időnként kicsit bugyutának tűnt a teszt, de azt volt hivatott leellenőrizni, hogy a kitöltője rendelkezik-e alapvető képességekkel. Értem ezalatt, hogy például össze tudja-e párosítani a különböző ábrákat az őket leíró szavakkal. Miután végeztem, szóltak, hogy ha megszereztem a PPS számot, nekik is adjam meg. 

A hétvégére nem volt semmi különös betervezve. Egy kicsit kiegészítettem a ruhatáramat, mivel keveset hoztam otthonról a súly miatt. Itt pedig egyelőre hosszabb időre kell berendezkednem. De csak szépen sorban. Az első fizetésig mindenképpen szorosabbra kell húznom azt a bizonyos nadrágszíjat. Mivel elég magasak az árak, így minden felesleges kiadást el akarok kerülni. 

Vasárnap este megnéztem én is a Magyarország - Norvégia EB pótselejtező visszavágóját. Hála az egyik dublini honfitársnak, online tudtam nézni. Történelmi pillanatnak voltam szemtanúja. Több mint 40 év után sikerült kijutni újra a nemzeti csapatnak az európai tornára. Közben több generáció is felnőtt. Remélem, a jövő nyári meccseket is hasonló színvonalon fogják játszani. Meccs után álomra is hajtottam a fejem, mivel másnap korán kezdtem. Előzetesen lebeszéltem, hogy hova, mikorra kell mennem. Az első héten próbaidőre voltam tervezve. Egy-egy város rész van egy-egy kocsival lefedve. Műszakonként 4-5 helyszín. Az egyik ilyen mobil csapathoz csatlakoztam hétfő reggel, a társam Piotr volt. Lengyelországból költözött Dublinba. A cégnél egyébként az alkalmazottak nagy része lengyel, mint ahogy ez egész Írországra is igaz.

Az első napi feladatom többek között egy iroda napi rendberakása volt, annak összes helységével együtt. Nem nagytakarításra kell itt gondolni, csak a napi, rendszeres teendőkre. Majd következett egy üzlet kirakatának a megtisztítása. Rövid pihenő közbeiktatása után jöhettek a kisebb tömblakások lépcsőházai. Itt sem tartott az egész művelet negyed óránál tovább lépcsőházanként. A nap végén bejött egy előre nem betervezett munka, így maradni kellett. Lehet itt tesztelték, hogy mennyire vagyok rugalmas. Egy irodaház alaksori, nem használt helységéről volt szó, teljesen meg kellett tisztítani. Estére azért éreztem, hogy elkezdtem dolgozni. Másnap nem kellett mennem, így rögtön egy szabadnappal folytattam. Ki is használtam az alkalmat arra, hogy bemenjek a PPS számot elintézni. Gondoltam én, naivan.

Ugyanis, mint ahogy a fenti ábra is szemlélteti, október 5-től kizárólag interneten lehet időpontot kérni. Megpróbáltam több indokkal is azonnalos ügyintézést kérni, de nem volt sikerem. Hazamentem tehát, és nekiláttam az online ügyintézésnek. Sikerült is időpontot kapnom december 9-re (!). Röpke három hetet kell csak várnom. Kicsit el voltam kenődve a hír hallatára, de nem volt mit tennem. Az idő majd megoldja a dolgokat. Nekem egy dolgom van addig. Dolgozni. Legfeljebb majd ha minden elrendeződik, az új bankszámlámra egy addig összegyűjtött összeg érkezik meg.

Szerdán ismét Piotr volt a társam. Azaz én az övé. Lassan amúgy kezdek hozzászokni a baloldali közlekedéshez. Bár még azért időnként a rossz irányba nézek, reflexszerűen. A reggeli elfogyasztása közben ez a panoráma tárult a szemeim elé. Egy golfpálya felett tartottuk a pihenőnket.

A napi betervezett helyszínek felére jutottunk el csak, mert ismét változott a program. Ezeknél a mobil takarító csoportoknál állandóan így van. Minden műszak végén e-mailben elküldik a következő napi tervet, azonban másnapra lehet másképp alakul. A mai délutáni célunk a Kerry megyei Tralee városa volt a cél. A sziget nyugati felén található, az Óperenciás mellett. Bő három órás út várt ránk. Nagy részén autópályán tudtunk haladni, később kellett csak a hagyományos utakat használnunk. Az eső természetesen ismét elkísért minket.

Este hétre meg is érkeztünk. Egy fogadó irodát újítottak fel, annak az utómunkálatai jutottak nekünk. Amikor megérkeztünk, a munkások még ott voltak. Négy óra alatt sikerült patyolat tisztára varázsolnunk a helységeket. 

Hazafele kicsit gyorsabbak voltunk, mivel rajtunk kívül nem sokan voltak az utakon. A rövid pihenő után ma kicsit később kezdtünk, de a mai nap a nyugati csoporttal dolgoztam. A reggeli irodát leszámítva a lakóparkoké volt a főszerep. Ismét lépcsőházak, korlátok, lépcsők, padlószőnyeg. Na meg az egyforma épületek.

A nap végén megkaptam a holnapi beosztásom, mely szerint a hét utolsó munkanapját a leendő helyemen fogom tölteni. Igaz, korai 06:30-as kezdéssel, de legalább megismerem a munkahelyem. Távolságra nincs messze.

Eltelt tehát a harmadik hetem itt, Dublinban. Van hol laknom, van munkám, remélhetőleg nemsokára a további dolgok is rendeződnek. Minden úgy lesz, ahogy lennie kell. Nagy utat tettem meg idáig, de most még nagyobb út áll előttem. Ehhez az úthoz viszont majdnem mindent elölről kell kezdenem. És a kezdeti lépéseket már megtettem. Haladok tovább, lépésről, lépésre ...