"A világnak szüksége van álmodókra és cselekvőkre. De mindenek fölött szüksége van olyan álmodókra, akik cselekszenek." Sarah Ban Breathnach

2019. január 03. 00:38 - sandor80szabo

Boldog új évet! - 2019

2019. január 02. (szerda) 22:55 (UTC+1) - Budapest

Szokásomhoz híven kis késéssel írom a legutóbbi történéseket. Úgy döntöttem, hogy az év utolsó napjait túrázással fogom tölteni. Természetesen ezúttal nem egyedül terveztem kirándulni. Lévén, hogy oly régen találkoztam Tóniékkal is, megszerveztünk tehát egy szilveszterezéssel egybekötött két napos túrát. Tóni korábbi kékezéséről szerzett ismeretségnek köszönhetően, a Visegrádi-hegységben lévő Király-kút melletti vadászházat is megkaptuk. 30-án találkoztunk a Batthyány téren, ahonnan hévvel mentünk ki Pomázra, onnan pedig busszal Dobogókőre.

boldog_uj_evet_2019_1.jpg

Amint felértünk Dobogókőre, a táj ismét téliesre változott. Az volt a tervünk, hogy kicsit megpihenünk a közeli Zsindelyes nevű helyen, majd szétnézünk Dobogókőn, utána pedig legyalogolunk a vadászházhoz. Négy évvel azelőtt jártam legutoljára Dobogókőn. Akkor a Kéktúra keretén belül, s tavasszal. Pár dolog változott azóta.

boldog_uj_evet_2019_2.jpg

A Zsindelyes nevű vendéglátóhelyiségre például nem emlékszem. Lehet, hogy üzemelt már akkor is, csak én nem vettem észre. Mindenesetre most bementünk, s örömmel fedeztem fel a nyitott tűzterű kandallón a kedvenc táblámat, melyen "a Szer-etet! a Gyűl-ölet!" felirat volt látható. Magam is így érzem.

boldog_uj_evet_2019_3.jpg

Sajnos az időjárási körülmények nem tették lehetővé, hogy gyönyörködjünk a mintegy 700 méteres csúcsról elénk táruló panorámában. Tiszta időben kilátásunk nyílt volna a Dunakanyarra. A csapatból Tónit és Ricsit már ismerhetitek, de Erikával is találkozhattatok az egyik Alföldi Kéktúra bejegyzésemben. Gabit én is most ismerhettem meg, mint ahogyan Tóni négylábú kísérőjét is, Indigót. Nemrég fejezték be Miskolcon a tanfolyamot, s azóta Indigó Tónival van éjjel-nappal. 

boldog_uj_evet_2019_4.jpg

Amint elhagytuk Dobogókőt, s lejjebb ereszkedtünk, a télies táj is eltűnt. Körülbelül két kilométer gyaloglás után, a piros háromszöggel jelzett turistaútvonalon megérkeztünk a vadászházhoz. Amíg vártunk a kulcsra, varázsoltunk egy kis terülj-terülj asztalt. Épp befejeztük az uzsonnát, amikor a vendéglátóink megérkeztek, s begyújtottak a cserépkályhába. Estére főztünk egy finom paprikás krumplit, s az éjszakába nyúlva tartottunk egy elő szilvesztert. A jó hangulat természetesen ezúttal sem maradhatott el.

boldog_uj_evet_2019_5.jpg

Másnap nem keltünk korán. Miután megreggeliztünk, és összekészülődtünk, elindultunk a Rám-szakadék irányába. Az elinduláskor még nem döntöttük el, hogy megnézzük-e a nevezetes szurdokvölgyet, vagy másfelé vesszük az irányt. A piros jelzésen indultunk el.

boldog_uj_evet_2019_6.jpg

Elindulásunk után magam is Indigót figyeltem, amint Tónit vezette. Nagyon ügyesen tette ezt, annak ellenére, hogy még fiatal labrador, s annyira nem ismerik egymást régóta. Abban azonban mindannyian egyetértettünk, hogy sok közös kilométer vár még rájuk.

boldog_uj_evet_2019_7.jpg

A Rám-szakadékhoz elérve úgy döntöttünk, hogy nem a szakadékot nézzük meg, hanem a közelben lévő Vadálló-köveket, és a Prédikálószéket. Egyiket sem láttam korábban, ugyanis nincsenek közvetlenül a Kék mentén. A piros háromszöggel festett jelzésen mentünk tehát tovább, s megkezdtük emelkedőnket, egyre magasabbra.

boldog_uj_evet_2019_8.jpg

A vulkanikus eredetű sziklacsoport egyik-másik sziklatornyánál menni, ismét terápia volt számomra. Ezúttal is előjött a tériszonyom. Óvatosan közelítettem meg tehát a sziklatornyokat. Nem úgy mint Indigó, akit nem győztünk csodálni, s fényképezni. Én pedig a fényképezés pillanatát megörökíteni.

boldog_uj_evet_2019_10.jpg

boldog_uj_evet_2019_9.jpg

Folytattuk tovább a menetelést a Prédikálószék irányába, s lassan magunk mögött hagytuk az utolsó sziklatornyot is. Sok túrázó jött az ellenkező irányból is, lévén, hogy népszerű célpont a Vadálló-kövek. Ha nem lett volna az erős hideg szél, még jobban éreztük volna magunkat.

boldog_uj_evet_2019_11.jpg

Utolsó kaptatónk következett, mielőtt elértük volna a 639 méter magas pontot. A Prédikálószéknek nevezett csúcs a Visegrádi-hegység harmadig legmagasabb pontja. A nemrég átadott kilátó tövében fenséges látvány tárult elénk. Ezúttal az időjárás kegyes volt hozzánk. Láthattuk a Dunakanyart, a Börzsönyt, Nagymarost, Visegrádot, Dömöst, valamint távoli hegyeket.

boldog_uj_evet_2019_12.jpg

boldog_uj_evet_2019_13.jpg

boldog_uj_evet_2019_14.jpg

Kicsit még élveztük a kilátást, majd megindultunk vissza, a szálláshelyünk irányába. Bevallom, vártam már, hogy visszaérjek. Jobban szeretek ugyanis más évszakokban túrázni. Hidegben, nagykabátban nem annyira. A piros háromszögű jelzést követtük továbbra is, s bő egy óra múlva meg is érkeztünk. Várt ránk még egy évzáró ünneplés, mellyel méltóképpen búcsúztattuk az óévet. 

boldog_uj_evet_2019_16.jpg

boldog_uj_evet_2019_15.jpg

Az újév első napján sem keltünk korán. Az időjárás sajnos ismét megváltozott, s nyoma sem volt az előző napi napsütésnek. Gyalog indultunk neki Pilisszentkeresztnek, ahonnan tömegközlekedéssel folytattuk utunkat Budapestre. Itt útjaink elváltak, bízván abban, hogy az új évben is lesznek még közös útjaink. Sok minden van tervbe véve az idei évre, meglátjuk mi valósul meg belőle. Úgy döntöttem, hogy folytatom a külföldi hátizsákos kiruccanást is, ezúttal egy új helyszínt választva. Folytatódni fog a futás is, egy januári félmaratonnal kezdve az évet. Egy szó mint száz, ha Isten is úgy akarja, nem fogok tétlenkedni. Addig is kívánok Neked, kedves olvasóm békés, boldog, egészségben, örömökben gazdag új évet!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://azoperenciastengerenistul.blog.hu/api/trackback/id/tr5514527484

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
"A világnak szüksége van álmodókra és cselekvőkre. De mindenek fölött szüksége van olyan álmodókra, akik cselekszenek." Sarah Ban Breathnach
süti beállítások módosítása