"A világnak szüksége van álmodókra és cselekvőkre. De mindenek fölött szüksége van olyan álmodókra, akik cselekszenek." Sarah Ban Breathnach

2022. október 26. 00:07 - sandor80szabo

25. Kékes Csúcsfutás

2022. október 25. (kedd) 22:41 (UTC+1) - Üllő

Három év kihagyás után újra ott álltam a kedvenc futóversenyem előtt. Az utolsót 2019-ben úgy zártam, hogy ha tudom, minden évben teljesíteni fogom. A rá következő évben ugye jött a világjárványnak nevezett őrület, ami miatt a késő tavaszi esemény időpontja áttevődött őszre. Abban az évben azonban nem igazán a futóversenyekről szólt az életem. Tavaly sem annyira, bár már többet edzettem. A tavalyi esemény időpontjában volt az évfolyamtalálkozóm Miskolcon, így megint kimaradt a Kékes Csúcsfutás. Idén viszont már január óta készültem, futottam. Túl voltam három félmaratonon, s úgy gondoltam, jöhet hozzá a Kékes is. Máltáról visszatérve azonban valamit összeszedhettem, mert kissé kapart a torkom, s a közérzetem sem a legjobb volt. A futás sem úgy ment, mint ahogy elterveztem. Közeledett azonban az esemény időpontja, így hát gondoltam, valahogy csak felérek.

img_2312_540x405_1.jpg

Az idei Kékes különösen fontos volt nekem, mert elkísért Chili és Emma, valamint Chili édesanyja Andrea, élettársa Zoli, valamint a szüleim. Mindannyian együtt vártak engem Mátraházán, így nem okozhattam nekik csalódást, nem igaz?! Döcögősen indult a megérkezésünk a helyszínre, mivel Gyöngyöstől lépésben araszoltunk, annyira nagy volt a forgalom. A rajtcsomagom Kati vette föl, akivel Mátrafüreden találkoztam. A rajt előtt összefutottunk Angival, Beával és Alízzal. Mindhárman Domoszlón élnek, így nekik is hazai pálya volt.

img_2316_540x405_1.jpg

Idén a szervezők újítottak, ugyanis terepfutással is lehetett teljesíteni a távot. Először a terepfutókat indították, majd következtünk mi, az aszfalton, a már jól ismert szakaszon. A rajt után rövid időn belül szem elől tévesztettem Katit és a többieket. Éreztem, hogy nem szabad erős tempót diktálnom. Az első kilométer után az érzésem erősödött, sőt, még lassabb lettem. Alig vártam, hogy elérjem a sástói első frissítőpontot. Ezúttal Balázs nem biztosította a helyszínt, mint a korábbi években.

img_2574_361x540.jpg

Ittam, ettem pár falat banánkarikát, s folytattam a futást. Rettentő meleg volt, izzadtam is rendesen. A tempóm továbbra is lassú volt, de a kezdeti holtponton szerencsére átlendültem. Most is egy cél lebegett a szemem előtt, mégpedig beérni. Addig azonban volt még pár kilométer. A második frissítőponton több folyadékot ittam. Következett a kedvenc szakaszom, ahol pár métert lejt lefele az út. Majd elértem Mátraházára, ahol a család szurkolása óriási doppingként hatott. Kellett is, mert ezután jött még csak a java. A harmadik frissítő után hirtelen emelkedő, szerpentinek, még lassúbb tempó. Mielőtt elértem volna a sípályát, Alíz utolért. Meglepődtem, mert azt hittem előttem volt. Egymást támogatva tettük meg az utolsó métereket. 

img_2575_361x540.jpg

A célvonalon áthaladva megláttam Angit és Beát, majd később Katit. Gratuláltunk egymásnak, majd beálltam a sorba, a szokásos csúcsfotóra. Közben kifújtam magam, ettem, ittam a célban átadott befutócsomagból. Hát nem adta magát könnyen az idei Kékes Csúcsfutás, de végül csak sikerült. A verseny előtti hetekben történt gyengélkedésem ellenére. 

img_2314_405x540.jpg

Ahogy vártam a soromra, lőttem egy szintén szokásos képet a torony előtt. Egy-egy ismerős arcot felfedeztem a teljesítők között. Ott volt Krisz, a néhai Ligetkörből. Köles Pisti Domoszlóról, akinek ez volt az első versenye, habár évek óta fut. Ahogy láttam, lesz folytatás neki is.

img_2576_540x361.jpg

A csúcsfotó után a parkoló felé vettem az irányt, mert várt rám Chili és Emma. Feljöttek értem Mátraházáról, s indultunk is tovább Domoszlóra. A szüleim már vártak minket egy finom ebéddel. Andrea és Zoli is csatlakozott. Másnap hazafele menet újra megpillantottam Kékes tornyát, amint méltóságteljesen emelkedett a hegyek fölé.

img_2318_540x405.jpg

Meglett tehát a hatodik csúcsfutás. Ez volt eddig a legnehezebb, de megérte. Egy kicsit közelebb kerültem a bűvös tizenötös számhoz, azaz a jubileumi csúcsfutók klubjához. Remélem ezentúl semmi nem jön közbe és évente részt tudok venni.

img_2584_405x540.jpg

Köszönöm még egyszer Chilinek, Emmának, Andreának, Zolinak, Édesanyámnak és Édesapámnak a helyszíni szurkolást. Óriási erőt adtatok azzal, hogy ott voltatok. Jövőre ismétlés. Addig viszont még van egy kis futni való. Következzen hát a 37. Wizz Air félmaraton ...

Szólj hozzá!
"A világnak szüksége van álmodókra és cselekvőkre. De mindenek fölött szüksége van olyan álmodókra, akik cselekszenek." Sarah Ban Breathnach
süti beállítások módosítása